Ady Endre : Özvegy legények tánca (Verselemzés)

Címkék: ady endre verselemzés özvegy legények tánca magyar költők

2008.12.15. 22:08

Ady Endre: Özvegy legények tánca

 

Szent György-nap éjén sipitók,
Nyugtalanok a denevérek:
Dohos várak ó termeiben
Táncolnak az özvegy legények.

Bolond és fehér valahány.
Lesik a szent, tavaszi Holdat.
Hopp-Sárit és Áve-Máriát
Váltva és bokázva dalolnak.

Khiméra asszony serege,
Buta valót öldös, ahol jár.
Kereszttel őket szent pap űzi
S bütykös bottal hájhasu polgár.

Szent György-napon három a tánc.
Éjfélkor egy tátongó sírnak
Mélyébe esnek hirtelenül,
Hol rózsák és asszonyok nyílnak.

Huhog lármájuk messzire,
Viszik a hírt gyors inu kémek:
»Hahó, a tisztelt romok között
Dőzsölnek az özvegy legények.«

S egy rózsát tép le mindegyik.
Egy sóhajt hörg, mert jön a Hajnal.
Egy Lédát keres: reá-mered
S meghal kék, csókra-torzult ajkkal.

Reggel hiába gyűl a nép,
Nyoma sincs dalnak, bálnak, sírnak:
Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon
S egy-két bolond, verses papír-lap.

 

Elemzésem:

Az Ady Endre összes versei III. című gyűjteményben, amit Kispéter András és Koczkás Sándor szerkesztett, a következőt olvashatjuk: A szemtanú közvetlenségével számol be Bölöni a vers megalkotásának küzdelmes folyamatáról: „Ady a rendesnél nagyobb gonddal készült a versírásra. Sokat tépelődött, kínlódott, míg versét, az Özvegy legények táncá-t megírta. Nem láttam ilyen nehezen és töprengve dolgozni. Lédáéknál két-három estén is elvonult írni, s estéi áthúzódtak az éjszakába. Leheveredett a szoba padlójának szőnyegére. Maga elé állította a már elmaradhatatlan liter bort, és így dolgozott. Mikor elkészült, diadalmasan prezentálta versét, pedig sokszor kéziratait meg sem mutatta:
– Egy »nagy« verset írtam.
»Nagy« vers – szokta mondani, ha valamelyik versét a rendesnél többre értékelte. És igen jó szimattal tudta a nevezeteseket megérezni és kiválasztani. Most is így történt. Az Özvegy legények tánca kinőtt Ady versei sorából, és a készülő revü szerkesztőségében is feltűnést keltett.”  
            Ez a vers nem csak nagy, de nehéz is. Nehezen értelmezhető. A címben oximoron van, hiszen a legény nem lehet özvegy; érdekes kezdet. Elkezdődik a vers Szent György-napjával, (április 24.), amit a tavasz kezdetének tartanak sokan. A rómaiak ezen a napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok a nyájat áthajtották az izzó parázson, aztán maguk is átfutottak rajta háromszor, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. Nekem már erről is a haláltánc jut eszembe, de ez a műfaj később konkrétan is megjelenik a versben.
„Szent György-napon három a tánc. Éjfélkor egy tátongó sírnak Mélyébe esnek hirtelenül, Hol rózsák és asszonyok nyílnak.” Már egy másik Ady-versben, a Lédával a bálban-ban is megjelent a haláltánc motívum, mint Arany János: Híd-avatás című versében, és Az ember tragédiájában.
            A vers a saját születésének történetét írja le. A legények táncolnak, szórakoznak, a népdalokat vallásos dalokkal vegyítik (nem érzik a határokat), majd megjelenik a görög mitológia egyik szörnye, a Khiméra. Ez egy háromfejű szörny, elöl oroszlán, középen kecske és hátul sárkány. Erről eszünkbe juthat Szent György nap névadója, Sárkányölő Szent György. A Khiméra megjelenése vihar, hajótörés és más szerencsétlenség előjele. Mire sikerült kikerülniük a szürke hétköznapok kötöttségéből, és mámorba kerülnek, meg is történik a tragédia, mind a sírba hullnak. Bár belehaltak, de a vers mégis kész:
 „Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon S egy-két bolond, verses papír-lap.”
            A versszakok sorainak szótagszáma állandó: 8 9 9 9. Ez csak egy helyen törik meg, de szerintem ez nem számít. Rengeteg alakzat, költői eszköz: inverzió („Kereszttel őket szent pap űzi”), rész-egész metonímia („gyors inu kémek”), alliteráció („bütykös bottal”), felsorolás („dalnak, bálnak, sírnak”). Az utolsó versszakban rengeteg kötőjeles szót használ, ezzel lassítja le a vers tempóját, ami addig egyre gyorsult, és gyorsult, elérte a csúcspontot, és végül „egy-két vér-csöpp”… Én szaggatottságot, lassulást érzékelek ebben. És az utolsó szintagma: verses papír-lap, a lényeg, amiből megtudjuk, hogy létrejött a vers.  
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Esztivagyok

Szólj hozzá!

Ajánlott bejegyzések:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása