Paulo Coelho: Tizenegy perc

 

 

Coelho nagyon kedveltté vált mostanság. Folyton csak azt hallom, hogy tőle lehet a legszebbeket idézni, mert csodálatosan ír, és annyira szépek a történetei. Na, ha már ennyit hallottam róla, bementem egy könyvesboltba, és elolvastam az összes (magyarul az Athenaeum kiadónál megjelent) könyvének tartalmát, és kettő keltette fel az érdeklődésemet: a Tizenegy perc és a Veronika meg akar halni. Végül megvettem a Tizenegy percet.

 

El is olvastam két nap alatt, ezzel nem is volt gond, könnyen olvasható az egyszerű stílus miatt... meg mert rövidke könyv. A történet érdekes volt, és éppen ezért nehéz volt letenni a könyvet, de semmi egetrengető nem volt benne. 

Szép történet egy szerencsétlen, de vágyakkal teli lányról, aki pár szerelmi csalódás után elindul Brazília egy kisvárosából szerencsét próbálni a nagy városba, Rio de Janeiro-ba. Végül Svájcban köt ki, ahol táncosnői vagy modell karriert szeretne befutni, de senkit nem érdekel a sorsa, így (és még más okokból is) prostituált lesz belőle. Végigkövethetjük egy éven keresztül a gondolatait, érzéseit, tapasztalatait. Elhatározza, hogy összegyűjt valamennyi pénzt, majd hazamegy, vesz egy házat a szüleinek, földet magának, amin gazdálkodhat, és férjhez megy egy emberhez, akihez semmi nem fűzi, de a férfi legalább becsüli és imádja őt. De vajon sikerül megállnia a lejtőn? Nem tűnik el az ítélőképessége? És mit kezd a férfiakkal, akikkel megismerkedik?

Nekem összességében tetszett a sztori, de sem a stílus, sem a mondanivalója nem fogott meg. Ezen kívül még Az alkimistát olvastam tőle, és nálam van kölcsönben A zarándoklat is. Eddig úgy érzem, hogy túl nagy a felhajtás Coelho körül, de azért még talán elolvasom egy-két könyvét. Talán az a bajom vele, hogy túl sok a közhely, abban amit ír. Három szóval tudom leginkább jellemezni őt, vagyis inkább a stílusát: közhelyes, szájbarágós de izgalmas. (például Az alkimistában nagyon idegesített, hogy 4-5 oldalanként megismételte, amit az öreg királytól hallott... de a Tizenegy perc izgalmas volt.)

 

Az én véleményemmel ellentétben milliók rajonganak Coelho műveiért, és én nem akartam megsérteni senkit sem a bírálatommal, egyszerűen csak engem nem győzött meg.

A könyv elhíresült része a madár-nő hasonlat, ami valóban szép. Valamelyik nap pont láttam egy képet, és ez a rész jutott eszembe róla. Itt a kép. Akit érdekel az idézet, olvassa el a könyvet.

 

Kedvenc részem:

- Aki szerelmes, az mindig szeretkezik, akkor is, amikor éppen nem. Amikor a két test találkozik, az csak az utolsó csepp a pohárban. Együtt lehetnek órákig, vagy akár napokig. Elkezdhetik a táncot az egyik napon, és abbahagyhatják a másikon, vagy talán abba sem hagyják, mert annyira élvezik. És ennek semmi köze a tizenegy perchez.
- Mihez?
- Szeretlek.
- Én is szeretlek.
- Bocsáss meg. Nem tudom, mit beszélek.
- Én sem.

Értékelés:  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

sofía 2009.01.21. 21:02:19

Én már nagyon régen olvastam a tizenegy percet, talán ez is volt az első regény, amit tőle olvastam....végül annyira megtetszett a regény, hogy egy rövid coelho korszak következett az életemben. mikor olvastam tőle nem tudtam letenni a könyveit. nem tudom miért, mert tényleg nem olyan egetrengetőek, mint ahogy írtad, de vhogy mégis megfogja az embert, van benne egy kis hihetetlenség, ami pont beleillik a képbe a történetbe, viszont egymagában mégsem izgató. összeségében a 11 perc és a veronika meg akar halni, ami legjobban tetszett tőle.

memoir 2009.01.21. 21:19:31

@sofía: Hát igen, nekem is ez a kettő tetszett tartalmuk alapján. A Veronikát el is fogom olvasni, attól függetlenül, hogy Az alkimista annyira rossz volt, hogy még véleményt sem írok róla.:)
Egyébként megértelek, tényleg olvastatja magát.

panino 2009.02.27. 11:10:15

@memoir: "Az alkimista annyira rossz volt, hogy még véleményt sem írok róla."
Talán rosszul fejezted ki magad,nem gondolod? Nincs rossz mű (kivétel erősíti a szabályt blah,bár ez ide nem illő..), csak olyan alkotás, ami az illetőnek nem tetszett. Attól még az nem rossz, másnak éppúgy lehet a kedvenc könyve, mint ahogy kritikán alulinak tartott írója, az, akit mondjuk te kedvelsz. Ezért nem mondom semmire,-bármely művészeti ágról legyen is szó- hogy rossz vagy annak trágárabb szinonomája...

memoir 2009.02.27. 20:00:31

@panino: Örülök neki, hogy te ezt így be tudod tartani, és nem szoktál ilyeneket mondani, de én világéletemben használtam ezt a kifejezést. Mondhatom egy ételre, hogy nem ízlik vagy hogy rossz. Számomra a kettő egy és ugyanaz. Továbbra is fogom használni ezt a kifejezést. :)

Sajnálom, hogy nem a könyvvel kapcsolatban írtál, de azért örülök, hogy hozzámszóltál.